A bányászok védõszentjének napján, vagyis december 4-én bányaszenteléssel indulhat a külfejtéses termelés elõkészítése a Szászvár és Nagymányok közötti egykori Szarvas-aknai bányaterületen. Elõrehaladott tárgyalásokat folytatunk azokkal a vállalkozókkal, akik bekapcsolódnak a bányamûvelésbe, a négy-öt cég elõre látható munkaerõigénye mintegy 150 fõ lesz – tájékoztatott a legfrissebb fejleményekrõl Verbõci József, a projektgazda Calamites Kft. ügyvezetõ igazgatója.
Mint már korábban megírtuk, a szakember érzelmi szálakkal is kötõdik a kelet-mecseki bányászathoz – annak idején az õ irányításával mûködött vállalkozásban a szászvári szénbánya –, ezért számára különösen fontos a környékbeliek számára munkahelyet és megélhetést jelentõ fejlesztés.
A külfejtés néhány hónapon belüli termelésre fogása az elsõ lépése a fejlesztésnek. Verbõci József elmondta, hogy a gödör mélyítésével a külfejtés néhány éven belül átalakul felszín alatti „gyökérbányává”, majd pedig a tervezett nagy akna látogatható tanbányájává alakulhat át.
Ami a további terveket illeti, jó hír, hogy a Calamites által benyújtott geológiai zárójelentést elfogadta a Bányászati Hivatal. A cég saját területére elkészült a bányászati tevékenység elõzetes környezeti hatásvizsgálata, és az alapján kiállított hatósági bizonyítvány ellen senki nem emelt kifogást.
Verbõci József kiemelte, hogy megkezdték a tárgyalásokat azokkal a vállalkozásokkal is, akik a mélymûvelésû bányanyitás üzleti hátterét teremtik meg, illetõleg bekapcsolódnak a bányanyitás elõkészületi munkálataiba. Mindez legkorábban is csak 3-4 éven belül következhet be. A várható munkaerõigényrõl szólva Verbõci József elmondta, szeretnék, ha a termelés indításáig kitartana a márkushegyi bánya, ugyanis akkor az ott most alkalmazott 800-1000 bányászból 400-500 embert már a nyitásnál át lehetne venni. Fölfuttatása után a bánya akár 1500 embernek is hosszú távú munkalehetõséget biztosíthat.

Forrás: forrás: www.bama.hu, http://www.pbkik.hu/index.php?id=16194, Lép Péter,
2010. november 29. hétfõ.

Hogy mennyi veszéllyel járhat vagy jár egy bányanyitás, arról szól az ellencikk.
Most aztán kinek van igaza?
Forrás: 2010.11.27.
http://www.bama.hu/baranya/gazdasag/banyanyitas-eloszor-kulfejtessel-kezdenek-346467

Ellencikk: 1,5 évvel ezelõttrõl( 2009. május 12.)

Forrás: http://www.pecsiujsag.hu/index.php?p=comments&aid=17854

Zöld Forrás Környezetvédõ Egyesület – 2009. augusztus 28. péntek 12:16 11.
Tisztelt Olvasóink!

Akik ismerik egyesületünket, nagyon jól tudják, hogy mi mindig a lakossági érdekeket képviselve, a valós, hivatalos dokumentumokkal alátámasztott tényeket tárjuk a nyilvánosság elé. A Máza-délként ismertté vált szénbányanyitási elképzelés vonatkozásában is most ezt tesszük. Az érintett területen akkora szénvagyon található 300 - 800 m mélységben, hogy azt évi 4 - 5 millió tonnás kitermelés mellett is csak 200 év alatt lehetne a felszínre hozni. Ám az akár 2000 fõt is foglalkoztatni tudó mélymûvelésû szénbánya megnyitásának napjainkban több mûszaki akadálya van. A mecseki szénbányászatból jól ismerten; mind a szén, mind kísérõ kõzetei általában kis szilárdságúak, könnyen aprózódnak, omlanak. Ezért a fejtési önjáró gépi biztosítások alkalmazási kísérletei e körülmények miatt rendre kudarcba fulladtak. Ugyanakkor a Máza-déli szén nagyon magas metán-tartalommal rendelkezik (az 50 - 90 m3/t-ás prognosztizált fajlagos metánhozam a zobáki-nak a 3 - 5-szöröse). Továbbá rendkívül öngyulladás veszélyes is (az öngyulladás veszélyességre jellemzõ aktiválási energia számértéke alapján a legveszélyesebbnek tartott, megnyitása után azonnal öngyulladó vasasi 6. telepnél a Máza-déli szeneket még veszélyesebbnek tudták minõsíteni). Következményeként az itt létesítendõ fejtések és vágatok szelvényméretét a zobáki-aknak 2 - 3-szorosában kellene megválasztani. Sajna e kívánalmakat azonban a ma létezõ technikai eszközökkel nem lehet megvalósítani. Tehát úgy 50 - 200 év múlva, ha az emberiség technikailag már elég fejlett lesz e követelmények biztonságos teljesítéséhez, akkor majd beszélhetünk a Máza-déli mélymûvelésû szénbánya megnyitásáról. Addig viszont kérjük szíveskedjen mindenki türelemmel, arrogáns megnyilvánulásoktól magát türtõztetve ezen idõpontot kivárni. A Máza-déli szénvagyon kitermelésének másik alternatív megoldása; a földalatti elgázosítása és mûbenzin-elõállítás alapanyagaként szolgáló metanol (metilalkohol) gyártása lenne. A 100 %-ban NATURA 2000 területen létesítendõ, fokozottan robbanás veszélyes besorolású üzem 20 - 30 fõt foglalkoztathatna, ha azt az Uniós szintû jogszabályok nem tiltanák. Megvalósítása további szakmai akadályaként pedig hadd idézzük a CALAMITES Kft. Dr. Kiss József nevû alkalmazottja Magyar Kémikusok Lapja XLII. évfolyama 8. számában megjelent cikkének záró gondolatát: „A hátrányok olyan nagy jelentõségûek, hogy a föld alatti szénelgázosítás megvalósítására sûrûn lakott te-rületeken, így Közép-Európában is csak különlegesen kedvezõ geológiai adottságok esetén, és ekkor is csak kísérleti jelleggel lehet gondolni.”. Végezetül essen néhány szó a nagymányoki külfejtéses szénbányáról is. E külfejtés a korábbi mélymûvelésû szénbányászat idõszakában bennhagyott pillérek szenét termelné ki jelentõs meddõhígítással. Az 1991-ben felvetõdött elképzelés akkor a 2-3 %-os, rendkívül magas kéntartalom miatt nem lett megvalósítva. Vajon napjainkban, amikor az ország energia gondjainak a megoldásához a Paksi Atomerõmû új blokkok létesítését tervezi, míg mûködõ hõerõmûveink a szénbázisról sorozatosan a biomasszás üzemelésre térnek át, akkor mit kezd egy mindössze évi 100 ezer tonnát termelni szándékozó bányavállalkozás az egyébként is túlkínálattal bíró piacon? Továbbá tisztelettel megkérdeznénk a kedves olvasót, hogy Ön szerint mennyire életképesek ezek az el-képzelések? S egy önkormányzatnak mennyire lehet költségvetése jelentõs bevételi forrásaként ilyen vállalkozástól remélt, csupán a cég jó szándékától függõ támogatásra alapoznia?
Tisztelettel: Ranga János okl. bányamérnök, egyesületi tag 2009. május 12.
Forrás: http://www.pecsiujsag.hu/index.php?p=comments&aid=17854


Megjegyzés, magyarázat az elõbbiekhez.
(A cikk szerint két bányáról beszélünk; a mázai mélymûvelésûrõl és a nagymányoki külfejtésesrõl . Közülük az eddig megjelent újságcikkek szerint a 2000 fõt foglalkoztatni szándékozó mázai bánya sajnos nem valósítható meg, mert felette NATURA 2000 terület helyezkedik el. A külfejtéses bányáról pedig egy nagymányoki közmeghallgatáson még 2006-ban kiderült, hogy bérmunkában, 15-20 fõnek fog munkalehetõséget teremteni. Továbbá Nagymányoknak is csak évi 30.000 Ft iparûzési adót fizetne. De ha utána tetszenek nézni a bányászat jelenlegi átlagos profittermelõ képességének, úgy tudni fogják, hogy 3 % körüli árbevétel arányos nyereség és igen drága, 20.000 Ft/t energetikai szén-egységár mellett az évi 100.000 t kitermelt szénmennyiség, adózott nyereség formájában biztosítani tudja-e a bányavállalkozó által a szomszédos falvaknak felajánlott évi több tízmilliós fejlesztési támogatás elõteremtõdését. Ellenben a külfejtésben végzendõ robbantások kihatásaként; a nagymányoki és váraljai lakóházak megrepedezhetnek, az ivóvíz elszennyezõdhet, s a képzõdõ por pedig elviselhetetlen életkörülményeket teremthet az itt lakók számára. Ranga János váraljai lakos, egyesületi tag )
Forrás:
http://www.bama.hu/baranya/gazdasag/banyanyitas-eloszor-kulfejtessel-kezdenek-346467
2010.11.27.