1. §
(1) A védett ásványok körét és pénzben kifejezett értékét a Melléklet szerint állapítom meg. A védettség a Mellékletben meghatározott nevû és kémiai összetételû ásványoknak az ott meghatározott méretet elérõ vagy azt meghaladó minden példányára kiterjed, amely hazai lelõhelyen található vagy onnan származik.
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából példánynak minõsül az ásvány szabad szemmel is látható méretû kristálylapokkal határolt egyede, vagy más rendezett külsõ alakkal rendelkezõ halmaza.
(3) Az ásvány védettsége kiterjed a védett ásványt tartalmazó ásványcsoportokra (társulásokra) is.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 90. napon lép hatályba.
Dr. Fodor Gábor
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 21 /2007. (VI.20.) KvVM rendelethez
Név Kémiai összetétel Védett példány alsó mérethatára (mm) Értéke (Ft)
Kristályegyed Kristályhalmaz
TERMÉSELEMEK
Réz Cu 5 50.000.-
100 100.000.-
SZULFIDOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK
Enargit Cu3AsS4 5 10.000.-
Ikunolit Bi4(S,Se)3 20 20.000.-
Wurtzit ZnS 100 50.000.-
OXIDOK és HIDROXIDOK
Kuprit Cu2O 20 50.000.-
Nemesopál (opál változat) SiO2 nH2O 20 50.000.-
KARBONÁTOK ÉS NITRÁTOK
Azurit Cu3(CO3)2(OH)2 10 50.000.-
100 100.000.-
Malachit Cu2(CO3)(OH)2 10 50.000.-
100 100.000.-
SZERVES ÁSVÁNYOK
Humboldtin Fe2+C2O4 2H2O 40 50.000.-
Mellit Al2C6(COO)6 16H2O 20 50.000.-
Whewellit CaC2O4 H2O 10 50.000.-
• Védett természeti értékeink körét bõvíthetik a természetvédelmi szempontból (pl. élõhelyként, földtani feltárásként, vagy az ott utólag létrejött képzõdmények révén) kiemelkedõ jelentõségû mesterséges üregek; továbbá a ritka, különleges nagyságú vagy kifejlõdésû, illetve szakmai-tudományos szempontból kiemelkedõ jelentõségû õsmaradványok is, melyek védetté nyilvánítására jogszabályaink ugyancsak lehetõséget biztosítanak. Védetté nyilvánításukat a Minisztérium készíti elõ, de arra bárki javaslatot tehet. Az elõkészítési munkák keretében jelenleg a védelmet igénylõ értékek körének átfogó felmérése folyik.
• 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet
a védett ásványok és ásványtársulások körérõl és pénzben kifejezett értékérõl
• Védett természeti értékeink körét bõvíthetik a természetvédelmi szempontból (pl. élõhelyként, földtani feltárásként, vagy az ott utólag létrejött képzõdmények révén) kiemelkedõ jelentõségû mesterséges üregek; továbbá a ritka, különleges nagyságú vagy kifejlõdésû, illetve szakmai-tudományos szempontból kiemelkedõ jelentõségû õsmaradványok is, melyek védetté nyilvánítására jogszabályaink ugyancsak lehetõséget biztosítanak. Védetté nyilvánításukat a Minisztérium készíti elõ, de arra bárki javaslatot tehet. Az elõkészítési munkák keretében jelenleg a védelmet igénylõ értékek körének átfogó felmérése folyik.
Védett ásványaink
Magyarország egyes ásványainak védetté nyilvánítása - amelyre a lehetõséget a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) teremtette meg - egy olyan új kategóriával bõvíti a kiemelt oltalomban részesülõ élettelen természeti értékeink körét, ami tudomásunk szerint egyedülálló az európai joggyakorlatban is.
A 2007. június 20-án kihirdetett miniszteri rendelet a hazánk területérõl ezidõszerint ismert több mint 500 ásványfaj közül azt a 11 fajt érinti, amelyek jogi védelméhez - azok nemzetközi, de legalábbis közép-európai viszonyok közötti ritkasága sõt unikalitása, tudományos jelentõsége, veszélyeztetettsége, illetve lelõhelyeik veszélyeztetettsége folytán - kiemelkedõ szakmai érdek fûzõdik. Az ásványtani szakértõk bevonásával folyó elõkészítõ munkák eredményeként, ebbe a körbe kerültek a rudabányai és mátrai ércesedések egyes réz- és cinkásványai, az utóbbi évek egyik legjelentõsebb új felfedezésének számító nagybörzsönyi ikunolit, a már-már iparszerû méreteket öltõ gyûjtéssel fenyegetett nemesopál, valamint három, világritkaságnak számító szerves ásványunk.
A védett élõlényekkel ellentétben azonban az ásványok esetében a természetvédelmi oltalom nem vonatkozik az adott faj minden példányára (ami magába foglalná a mikroszkopikus méretû kristálykákat is), hiszen egy-egy ásványfaj példányainak ritkasága, jelentõsége azok fejlettségével és méretével arányosan növekszik. A védett kör itt lényegében a „muzeális darabokra” terjed ki: azokra a szabad szemmel is látható méretû kristálylapokkal határolt kristályegyedekre vagy rendezett külsõ megjelenéssel bíró halmazokra, amelyek elérnek egy meghatározott, ásványfajonként változó mérethatárt. Az ilyen, kapitális méretû példányok hazánkban mindössze egy-egy, vagy legfeljebb két-három lelõhelyen fordulnak elõ (a hazai védettség a bizonyíthatóan külföldi lelõhelyrõl származó ásványokat nem érinti).
Mindezekbõl is kitûnik, hogy a védetté nyilvánítás célja nem az ásványok gyûjtésével kedvtelésbõl foglalkozó magánszemélyek, az ásványbörzék és -kiállítások ellehetetlenítése, hanem a földtani örökségünk részét képezõ ásványvilág kiemelkedõ képviselõinek a köz számára történõ megõrzése volt. Az, hogy a hungarikum jellegû, nemzeti kincsnek számító ásványainkat a jövõ nemzedékek is tanulmányozhassák eredeti kõzetkörnyezetükben; az onnan már eltávolított, kapitális példányaik pedig az ország határain belül maradva, közgyûjteményeinkben a tudományos kutatást és a természettudományos ismeretterjesztést szolgálják.
E célkitûzések teljesülését a Tvt. vonatkozó rendelkezései biztosítják, melyeket - miután azok csak most, az elsõ ásványok védetté nyilvánításával válnak alkalmazhatóvá - érdemes röviden átekinteni. Ezek elõírják, hogy a védett ásványokat lehetõleg az eredeti lelõhelyükön kell megõrizni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor úgy kell õket elhelyezni, hogy oktatási, tudományos és bemutatási célokat szolgáljanak. A bányászati tevékenység során feltárt védett ásványokat az illetékes nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, és lehetõvé kell tenni a leletmentésüket. A törvény értelmében a védett ásványok állami tulajdonban vannak. Ez a rendelkezés a védetté nyilvánítás elõtt gyûjteménybe került példányok tulajdonjogát nem befolyásolja, de annak változásakor az államot elõvásárlási jog illeti meg. A védett ásványok gyûjtéséhez, forgalomba hozatalához, és külföldre viteléhez a természetvédelmi hatóság (a lakóhely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség) engedélye szükséges; végleges kivitel azonban nem engedélyezhetõ. Aki pedig a fenti tevékenységeket engedély nélkül, vagy attól eltérõen végzi, az a védetté nyilvánítást kimondó miniszteri rendelet hatályba lépésétõl kezdve természetvédelmi bírságra számíthat.
Magyarország ásványainak, így a most természetvédelmi oltalom alá került ásványoknak is a fontosabb adatai a miskolci Herman Ottó Múzeum internetes adatbázisában böngészhetõk, ami a www.mineral.hermuz.hu/asvanytan honlapon érhetõ el. A védett ásványok rövid leírása, ásványtani jellemzõi és fotói az alábbi linkekre kattintva érhetõek el:
Réz: http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php?id=404&lang=HUN&
Enargit: http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php?id=131&lang=HUN&
Ikunolit: http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php?id=220&lang=HUN&
Wurtzit: http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php?id=516&lang=HUN&
Kuprit: http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php?id=280&lang=HUN&
Opál (csak a nemesopál változat védett):
http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php?id=358&lang=HUN&
Azurit: http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php?id=44&lang=HUN&
Malachit: http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php?id=304&lang=HUN&
Humboldtin: http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php?id=217&lang=HUN&
Mellit: http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php?id=313&lang=HUN&
Whewellit: http://www.mineral.hermuz.hu/asvanytan/asvanytar.php?id=511&lang=HUN&
Kovács Pál